 |  |
| 2024. Április 28, Vasárnap, Valéria | "Rendszergazda vagyok, ha röhögni lát mentsen!" | |
| IP címed: 3.19.31.73 | Az oldalt testreszabhatod itt (betűméret, megjelenítés, egyebek) | |
|
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Manapság egyre jobban vakítják a népet az alaplapgyártók a RAID-el. De mi is az valójában?A legegyszer?bb, legvázlatosabb megfogalmazásban azt mondhatnám, hogy ez egy megoldás több merevlemez összekötésére, amelynek segítségével megbízhatóbbá, gyorsabbá, biztonságosabbá tehetjük adataink tárolását. Az így összekapcsolt lemezek egysége a "RAID tömb". Ez a tömb az operációs rendszer számára 1 merevlemezként látszik. A RAID segítségével összeadhatjuk meghajtóink kapacitását, vagy tükrözhetjük meghajtóink adatait, stb. R.A.I.D.: Redundant Array of Inexpensive Disks (Hibat?r? Tömbje az Alacsony költség? Lemezeknek) Fontos tudnivaló, hogy kétéle RAID vezérl? létezik: a szoftveres és a hardveres. A szoftveres megoldás esetében az operációs rendszer vagy egy szoftver végzi el a RAID tömb kialakítását, így a tömb m?ködtetése a processzort és a memóriát terheli, ezáltal a számítógép teljesítménye összességében csökkenhet. Ezen vezérl?k ára töredéke (akár 1/20-ad része) a hardveres vezérl?kének. A hardveres vezérl?k saját processzorral és memóriával rendelkeznek, így a lehet? legkisebb mértékben terhelik a rendszert. Megbízhatóbbak, gyorsabbak, stabilabbak, viszont horribilis árúak. Ha az alaplapodon ATA RAID vezérl? van (PATA v. SATA), 99.99999999%, hogy szoftveres. RAID 0 (stripping - csíkozás): Létrehozásához minimum 2 meghajtó szükséges. Segítségével a tömbbe kötött meghajtók kapacitása összeadódik, sebességük megn?. Am?ködés lényege, hogy a RAID 0-ba kötött lemezekre az adatcsomagok felváltva íródnak. A csomagok párhuzamosan íródnak a lemezekre. Az els? csomag az els? lemezre és ugyanebben az id?ben a második csomag amásodik lemezre. Mivel egyid?ben annyi csomag írható a tömbre, ahány merevlemezt tartalmaz, nagyban megnövelhet? az adattárolás sebessége ahhoz képest, mintha RAID 0 tömb nélkül használnánk a merevlemezeket. Olyan esetekben alkalmazzák, ahol a legnagyobb sebesség elérése a cél, de az adatvesztés nem okoz problémát, pl.: swap disk-ek, képszerkesztés, cache-elés... el?nyei:
hártányai:
RAID 1 (mirroring - tükrözés): Létrehozásához minimum 2 merevlemez szükséges. Alkammazása esetén a merevlemezekre egyszerre íródik fel ugyanaz a csomag, azaz minden lemez ugyanazokat az adatokat tartalmazza. Így az egyik merevlemez megsérülése esetén - a hibás lemezt kivéve - az adatok megmaradnak, és a rendszer használható tovább. A tömb kapacitása a legkisebb merevlemez kapacitása. Az írási sebesség normál, de az olvasás párhuzamosan történik, így gyorsabb, mint RAID1 tömb nélkül. Alkalmazása olyan környezetben el?nyös, ahol az adatok biztosnságán van a hangsúly, de a teljesítmény nem fontos, pl.: felhasználóak adatai, operációs rendszer és beállításai... el?nyei:
hátrányai:
RAID 2: Nem gyakori megoldás, mert sok merevlemezt igényel. M?ködése két egységre bontható: az adatdiszkekre és az ECC diszkekre. Az el?bbi lemezeken található az eltárolandó adat, amely bitenként íródik az adatdiszkekre párhuzamosan, eközben a RAID vezérl? az adatdiszkek ECC kódját készíti el a Hamming kód alapján, amiket az ECC diszkeken tárol. Képes kijavítani az 1 bites hibákat, valamint jelezni a 2 bites hibákat. Nagy sebesség jellemzi, és a m?ködés közbeni hibajavítás. el?nyök:
hátrányok:
RAID 3: Minimum 3 merevlemezt igényel. A RAID3 tömb, egy RAID0 tömb kiegészítve egy paritást tároló merevlemezzel. Nagy írási és olvasási sebesség jellemzi, egy lemezhiba esetén viszonylag nagy sebességgel képes pótolni. el?nyei:
hátrányai:
RAID 4: megegyezik a RAID3-al, de az adatlemezekre írás nem RAID0 módban történik, ezért az írás m?velet nagyon lassú. RAID 5: Minimum 3 merevlemez szükséges. Segítségével növelhetjük a sebességet és a megbízhatóságot a normál merevlemez használathoz képest. A meghajtók számától függ?en, a RAID vezérl? lefoglalja a merevlemezek egy részét az adatcsomagok paritásinformációinak tárolására. A RAID 0-hoz hasonló módon írja az adatokat a lemezekre, tehát az adatok tárolása viszonylag gyors, de az adatcsomagok mellett felváltva a paritás információkat is a lemezekre írja. Emiatt ez a megoldás lassabb lesz, mint a RAID 0, viszont megbízhatóbb annál. Merevlemez hiba esetén az adatvesztés kockázata kicsi, a kiesett lemez miatt a rekonstrukció hosszú id?t vehet igénybe, mint RAID 1 esetében, viszont jóval gyorsabb annál és a tömb kapacitása is jóval nagyobb. Mivel a paritás kiszámításához és ellen?rzéséhez az összes meghajtó információjára szükség van, a m?ködtetése nagy számítási kapacitást igényel, ezért a szoftveres RAID vezérl? RAID5 módban való használata kerülend?. el?nyei:
hátrányai:
RAID 0+1: Megvalósításához minimum 4 merevlemez szükséges. A RAID0+1 egyesíti a RAID0 sebességét és a RAID1 redundanciáját. 4 lemez esetén 2-2 lemez RAID1 kapcsolatban van, ezen belül a lemezek RAID0 kapcsolatban vannak. el?nyei:
hátrányai:
RAID 1+0 (10): Megvalósításához minimum 4 merevlemez szükséges. A RAID1+0 egyesíti a RAID0 sebességét és a RAID1 redundanciáját. 4 lemez esetén 2-2 lemez RAID0 kapcsolatban van, ezen belül a lemezek RAID1 kapcsolatban vannak. el?nyei:
hátrányai:
Megjegyzés: A DISK1,DISK2 a merevlemezeket, az A,B,C az adatszeleteket, A0,A1,A2 pedig az adatbiteket jelöli. Remélem sikerült mindent jól vázolni, amennyiben valami helytelen adat van a cikkben, jelezd a megfelel? helyen. Forrás: Saját tapasztalat és AC & NC |
INSERT INTO stat ( stat_mname, stat_mid, stat_pagever, stat_datetime, stat_useragent ) VALUES ( 'howto', '61', 'normal', '2024-04-28 10:56:38', 'Mozilla/5.0 AppleWebKit/537.36 (KHTML, like Gecko; compatible; ClaudeBot/1.0; +claudebot@anthropic.com)' )
